Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csonta László

2007. április 4.

Március 16–18-a között rendezték meg a magyarországi Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVII. Országos Találkozóját Kecskeméten. A Zöld Székelyföld Egyesület, néhány más erdélyi egyesülettel együtt részt vett – immár másodjára – ezen a rangos magyarországi zöld találkozón. Kecskeméten bemutatták a Zöld Székelyföld Egyesületet az OT résztvevőinek. /Csonta László, Debreczeni Ilona, Zöld Székelyföld Egyesület, Csíkszereda: Zöld Országos Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

2008. augusztus 11.

Fából készült borvíztároló gyűrűket helyeztek el a Venczel József Faipari Szakközépiskola diákjai és mesterei a Hosszúaszó völgyében található Puskaporos és Adorján borvízforrásoknál. Megtisztították a borvízforrások környékét is. A programban partnerként részt vettek a Zöld SzékelyFöld Egyesület tagjai is. – Igyekszünk támogatni a helyi értékek megóvását, népszerűsítését célzó programokat – mondta Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke. /Felfrissült borvízforrások Hosszúaszó völgyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

2009. június 4.

Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke kiemelte, hangsúlyos probléma a települések mellett elhaladó folyóvizek szennyezettsége, a városgazdálkodási szervek kevés figyelmet szentelnek a távozó szennyvizekre. Ez a helyzet például a Csíkszeredán átfolyó Oltnál is. Ezeket a problémákat jobb csatornarendszerek kiépítésével kellene kivédeni. Kevesebb figyelmet kapott a marosvásárhelyi Azomures kombinát levegőszennyezése. A környezetszennyező vállalatok miatt Kiskapus, Zalatna, Nagybánya, Nagyvárad, Vajdahunyad a leginkább veszélyeztetett terület. /Szávuj Attila: Szennyezettek a folyóvizek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2010. április 15.

Csíkszereda: bemutatkozó bazárt rendeztek a civilek
Civilbazár néven szerveztek népszerűsítő akciót Csíkszeredában a környéken működő civil szervezetek, alapítványok, amelyek az adófizetők két százalékára pályáznak. A Majláth Gusztáv Károly téren megszervezett rendezvény célja a szervezetek, egyesületek működésének, főbb tevékenységeinek, terveinek bemutatása volt.
Két százalék a civileknek. Csíkszereda központjában népszerűsítették az akciót. A Petőfi utca közepén összesen 15 stand sorakozott fel.
Jelen volt a Gyulafehérvári Caritas, a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány, a Kalot Egyesület, a Nefelejcs Egyesület, a For Animals Egyesület, a Hargita Öko Alpin Klub, az Élő Emlékezet Egyesület, a Csorgó-patak Egyesület, az újonnan alakult Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csodaszarvas Lovasíjász Egyesület, valamint a Zöld Székelyföld Egyesület, és a Polgár-Társ Alapítvány, akik a rendezvény szervezésében is aktívan részt vettek. Valamennyi sátornál szórólapok, matricák, könyvek, illetve másfajta népszerűsítő kiadványok várták az érdeklődőket.
A Márton Áron Gimnázium Alapítványt többek között az iskola diákjai képviselték. „Ez a szervezet iskolánk volt diákjaiból áll, és a tanulmányaikban sikeres diákokat támogatják, illetve azokat, akik rossz szociális helyzetben élnek” – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Kinga, a gimnázium diákja, aki már részesült pénzügyi juttatásban tanulmányi eredményeinek köszönhetően. A MÁG Alapítvány támogatta ugyanakkor az épületben történt felújítási munkálatokat, a taneszközök bővítését is.
A civilbazár résztvevői között a Zöld Székelyföld Egyesület is szerepelt. „Folytatjuk a környezetbarát postaládás projektünket, illetve a használtolaj-gyűjtési akciónkat is, emellett pedig egy kerékpáros programot is elindítunk, amelynek keretében egy könyvet is kiadnánk” – ecsetelte Csonta László, a szervezet elnöke, amikor arról kérdeztük, mire fordítanák a befolyó két százalékokat. „Szeretnénk minél több gyereket bevonni tevékenységünkbe.
Szeretnénk minél több tanulóösvényt készíteni, hiszen rengeteg természeti kincs van körülöttünk, és a gyerekeknek is meg kellene ismerniük azt a világot” – fogalmazott Tőke Magdolna, biológia-tanárnő, az újonnan megalakult Csíki EKE tagja. A szeles időjárás ellenére többen is megálltak a standok előtt, érdeklődtek, szórólapokat vittek magukkal, többen pedig már döntöttek is, hogy kit fognak támogatni.
Az adók két százalékát május 17–éig ajánlhatják fel a magánszemélyek a civil szervezeteknek, alapítványoknak, a kitöltendő formanyomtatványokat pedig az egyesületek székhelyén, illetve a területi adóhatóságnál (ANAF) lehet igényelni.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

2013. május 29.

A zöldek tiltakoznak és a Schweighofer tárgyalni kezd
A zöld szervezetek is tiltakoznak a rétyi fafeldolgozó ellen. A Zöld Székelyföld és Zöld Erdély Egyesületek is állást foglaltak a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás ellen. A két civil szervezet közleménye szerint, minden civil mozgalmi és jogi eszközzel fellépnek az „erdőpusztító nagyüzem” magvalósulása ellen.
Románia területének mintegy 27 százalékát borítják erdők, lemaradva a 32 százalékos európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280 ezer hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ami óránként 3 hektár veszteséget jelent. „A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva”- olvasható a Csonta László a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke és Kovács Zoltán Csongor a Zöld Erdély Egyesület elnöke által aláírt közleményben.
A civil szervezetek szerint, Kovászna megye 45 százalékát borítja erdő, tehát kivételesen jó helyzetben van. Felhívják a figyelmet, hogy a Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzem évi 800.000 köbméteres faigénye, az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a.
„Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban.”- szögezik le a közleményben. A két civil szervezet vezetője arra kér minden székelyt, hogy segítsen leállítani az erdőket kizsákmányoló beruházást, a politikusokat pedig arra intik, hogy az ügyet ne süllyesszék meddő pártpolitikai csatorozássá.
Schweighofer szakmai szervezetekkel tárgyal
Szakmai és nem érzelmi alapon vitázna az osztrák faipari befektető. A Schweighofer minden szakmai ellenérvet hajlandó megcáfolni, a cég képviselői találkoznak az ellenzőkkel és tiltakozókkal, hogy a tévhiteket szétoszlassák, mondta el a Sláger Rádiónak Olosz Gergely. Olosz Gergely – aki korábban éppen azzal indokolta, hogy lemondott szenátori mandátumáról, hogy az általa támogatott Schweighofer beruházás miatt túl sok támadás érte az RMDSZ-t – elmondta, továbbra is cselekvően segíti a rétyi üzem létrejöttét, hogy a több mint 600 új munkahely megvalósulhasson. Olosz Gergely úgy tudja, több szakmai és érdekvédelmi csoport kezdeményezett egyeztetést az osztrák cég képviselőivel, találkozókra került sor.
Olosz Gergely leszögezte, nem támogatja a nyilvános közmeghallgatásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, mert sokan rátelepedtek a témára, és hangosan tüntetőkkel nem lehet szakmai érvek mentén vitatkozni. Kisebb találkozók, egyeztetések már voltak, például a rétyiek is meglátogatták a szászsebesi gyárat, azután döntötték el, hogy beengedik a gyárat a településre, mondta Olosz Gergely. A volt szenátor szerint, hamarosan az tagjaival és a Kovászna megyei Faipari Szövetséggel (KOFA) is találkozik a Schweighofer képviselete.
Az osztrák cég hosszútávra tervez, nem fog saját érdekei ellen dolgozni, tehát nem az erdőirtást, hanem az erdőgazdálkodást támogatja. Ezt a famennyiséget mindenképpen kivágják, csak ezután nem rönkként eladják Kínában, hanem egy helyben működő feldolgozó vásárolja fel, szögezte le híradónknak Olosz Gergely.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

2013. július 4.

EMI-tábor
A tavaly új helyszínre költöztetett EMI-tábor idén is a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton, a Dorka Panzió területén kerül megrendezésre. Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja augusztus 7-11. között színes programkínálattal várja a fiatalokat és fiatal lelkületűeket, családokat és baráti társaságokat egyaránt.
Az EMI-tábor az elmúlt években sikeres nemzetpolitikai műhellyé nőtte ki magát, így idén sem hiányozhatnak a rendezvény programjából a fontos közéleti kérdések.
A tábor második napján, augusztus 8-án, az idén húsz éves Neptun-botrány kerül terítékre, amikor Bodó Barna politológus, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke, Borbély Imre volt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, volt parlamenti képviselő elemzi a két évtizede lezajlott találkozó közéletben betöltött szerepét. Augusztus 9-én (pénteken) az Európai Parlament kisebbségpolitikája és a 2014-es választás kapcsán Balczó Zoltán parlamenti képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője tartanak előadást. Az EMI-tábor utolsó napján az autonómiáé lesz a főszerep, hiszen, a Székely Nemzeti Tanáccsal partnerségben, összeállított programban helyet kapott a katalán Marc Gafarot i Monjó, aki beszámol a katalán önrendelkezési harc jelenlegi állapotáról, valamint ezzel párhuzamosan elemzi a székely autonómia-törekvéseket. Délután Polgári kezdeményezések az autonómiáért címmel kerül megszervezésre egy kerekasztal-beszélgetés, melynek meghívottjai – többek között – Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Miren Martiarena, a nemzeti régiók védelmére indított európai kezdeményezés polgári bizottságának baszk tagja, valamint az erdélyi magyar pártok képviselői.
Elmaradhatatlan történelmi előadások
Az EMI-tábor első napján, augusztus 7-én Balogh Gábor történész előadásából megtudhatjuk, hogy a két világháború között voltak-e a magyar kormányzatnak revíziós tervei. Pénteken, augusztus 9-én Raffay Ernő történész tart előadást Ady Endre és a szabadkőművesség kapcsolatáról. Szombaton És mégis élünk – Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből címmel tart előadást Bakay Kornél történész, régész, majd Illésfalvi Péter hadtörténész Az erdélyi bevonulásról és a visszatért területeknek a honvédelem rendszerébe való integrálásáról beszél.
Gazdaság és környezetvédelem
Szerdán Dr. Lóránt Károly közgazdász tart előadást a Kárpát-medence gazdasági helyzetéről és perspektíváiról, pénteken pedig Erdély kincsei a multik kezében címmel kerekasztalbeszélgetésre kerül sor: a Schweighofer-ügy és a verespataki aranybányászat beindítása kapcsán beszélgetnek Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, az EMNP, az MPP és az RMDSZ képvielői.
A komoly témák mellett nem feledkezünk meg a szórakozásról sem, pénteken délután visszatérő vendégünk, Berecz András mesél az EMI-táborban.
Csép Sándor-sátor az EMI-táborban
Az idei évben az EMI-tábor szervezői úgy döntöttek, hogy a Szórványért és népesedés sátrat Csép Sándorról nevezik el. A sátor programjában olyan témákkal találkozhatunk, mint a gyermekvállalás kérdése, a szórványvidékek támogatása, a dél-erdélyi és a moldvai magyarság helyzete és kilátásai.
Tematikus sátrak idén is
A 9. EMI-táborban az Előadásósátor és a Csép Sándor-sátor mellett az Ifjúsági és művészsátor, a Kézműves sátor, a Keskeny út sátor és az Alfalu-sátor várja naponta változatos programokkal az érdeklődőket, a legkisebb táborozók pedig a Gyereksátorban tölthetik el hasznosan az idejüket. Nem maradnak el a délutáni borkóstolók sem, és a nap vége felé a Kisszínpadon is különleges produkciókkal találkozhatnak a táborozók.
Zenei nagyágyúk a színpadon
Esténként minőségi magyar élőzenére kapcsolódhatnak ki a látogatók, a nagyszínpad programjából idén sem hiányozhatnak a Kárpátia és az Ismerős Arcok zenekarok, de fellép az EDDA Művek, az Ossian, a Depresszió és a Dalriada is. Néhány év kihagyás után újra az EMI-tábor színpadás a Romantikus Erőszak zenekar, az erdélyi magyar zenét pedig a TransylMania és a Knock Out képviselik.
Jegyárak és kiadó szobák
Idén sem drágultak a belépők, a tavalyi évhez hasonlóan 21 RON-ba kerül a napijegy, míg 93 RON-ba az egész hétre (öt napra) szóló belépő.
2013-ban is lesz családi jegy, mely megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők. A Dorka Panzió terültének kiépítettsége megfelelő körülményeket biztosít a gyerekekkel érkező táborozóknak is. A Gyereksátor mellett a panzió játszótere is várja a játékos kedvű csemetéket.
Újdonság idén a csoportos kedvezmény, melyben azok részesülhetnek, akik 15-25 fős csoporttal érkeznek az EMI-táborba. A kedvezményes belépő így 73 RON-ba kerül. A csoportok előzetesen, július 31-ig kell jelentkezzenek a [email protected] e-mail címen egy listával, mely tartalmazza a résztvevők nevét és személyi számát.
Idén is különböző szálláslehetőségek közül válogatjatnak azok, akik nem szeretnének sátorozni az EMI-tábor öt napja alatt. A tábor környékén, illetve az EMI-tábor területén lévő kulcsos házakban és panziókban is lehet szállást foglalni, melyeknek ára 30 és 90 RON/fő/éjszaka között mozog. Érdeklődni Horváth Enikőnél lehet a +40 747 30 48 08 telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.
Folyamatosan bővülő programkínálat
Az idő előrehaladtával a szervezők egyre inkább véglegesítik a programkínálatot és a táborral kapcsolatos egyéb információkat is, melyek megtalálhatók a www.emitabor.hu/erdely címen. Naprakész információkért érdemes az oldalt rendszeresen látogatni! Lassan már lehet az utat tervezgetni és készülődni, ugyanis alig több, mint egy hónap múlva kezdetét veszi az EMI-tábor, Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja.
erdon.ro

2015. június 5.

„Többet ér az erdőnk a ti pénzeteknél!”
Az erdőirtás, és az osztrák Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének beindítása ellen tüntettek Csíkszeredában a környezetvédelem világnapján. A Szabadság téren összegyűlt résztvevők négy nyelven feliratozott transzparensekkel fejezték ki tiltakozásukat.
Többet ér az erdőnk a ti pénzeteknél!, Szigorú erdőtörvényt!, Schweighofer, ne nézz minket hülyének!, Ne vedd el gyermekeink jövőjét! A pénz nem adhat nektek levegőt, de az erdő igen! – ilyen és ehhez hasonló feliratokkal tüntettek ismét pénteken a csíkszeredai civilek a megyeszékhely főterén.
„Fontos, hogy a helyi civil társadalom is kifejezze véleményét a jogsértő erdőirtás ellen, hiszen az ökoszisztéma tönkretétele zajlik az országban. Ennek megakadályozására követeljük, hogy áttekinthetőbb legyen a jogi szabályozás, nemcsak az erdő-, hanem a környezetvédelem szempontjából is, továbbá szeretnénk, ha javítanák az erdőradarrendszer hatékonyságát, és azt is, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a visszaerdősítésre” – sorolta Benedek Ágnes, a megmozdulás egyik kezdeményezője.
A szervező ugyanakkor kiemelte, hogy nem a józan erdőgazdálkodással van a gond, hanem azzal, hogy a kistermelők, a kis fafeldolgozók teljesen visszaszorulnak a rétyi fafeldolgozó üzem terjeszkedése miatt. „A Schweighofer monopolhelyzetbe kerülését azért is lenne fontos megakadályozni, mert ellenkező esetben hátrányosan érintené a kis helyi bútorgyártókat, fafeldolgozókat” – magyarázta.
A tüntetés mintegy ötven résztvevőjének Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke elmondta, többek között azt kifogásolja, hogy az építkezési engedély kibocsátásához szükséges környezetvédelmi hatástanulmány sokszor csak egy papírt jelent tartalom nélkül, holott, ha valami káros a környezetre azt komolyabban kellene venni, utalva a rétyi fűrésztelep engedélyeztetési visszásságaira. A tiltakozók végül ugyanúgy, mint egy héttel ezelőtt, egy fenyőfát formáltak a téren és erről közös fotót készítettek. Országszerte egyébként több városban szerveztek és szerveznek hasonló megmozdulásokat.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998